Infoplan Mérnökiroda Kft.

Frissítve 2024.12.06.

Nyitólap

Alállomások

Földelés mérés

A tervezés története

Miskolci irodánk

Szabványtörténet

Típustervezés

Mérnöki jövő

Vasúttervezés

mailto:infoplan@infoplan.hu - Tel: +3614246500 – Office: H-1221 Budapest Ady Endre út 73.

Villamos alállomások

Ezen az oldalon laikus érdeklődők részére rövid ismertetés található a villamosenergia rendszerről és az általunk tervezett alállomásokról.

A villamosenergia rendszer első szintje az MVM országos alaphálózata, amelyet elősorban a 400 kV (1 kilovolt = 1000 Volt) feszültségű távvezetékek és a kapcsolódó alaperőművek alkotnak.

A második szint az áramszolgáltató vállalatok által üzemeltetett főelosztó hálózat, amely 120 kV feszültségű, biztosítja az energia szállítását a fogyasztói csomópontokhoz (városokhoz, kerületekhez, nagyfogyasztókhoz).

Az alállomások a 120 kV-os nagyfeszültség átalakítását végzik a harmadik szint, a helyi elosztóhálózatok feszültségszintjére, amely a 20 és 10 kV-os középfeszültség.

A középfeszültségű hálózatról üzemelnek az általában utcai elhelyezésű elosztóhálózati transzformátorok, amelyek a kisfeszültségű elosztóhálózat, a lakosság és más fogyasztók számára a 400/230 V-os feszültségszintet biztosítják.

Az alállomások speciális fajtája a vasúti vontatási transzformátor állomás.

Az alállomások (transzformátor állomások) fő részei a távvezetékekhez csatlakozó nagyfeszültségű kapcsolóberendezés, a nagyteljesítményű transzformátorok, a fogyasztói hálózatot ellátó középfeszültségű kapcsolóberendezés, valamint az ezeket kiszolgáló elektronikus berendezések.

Az alállomások általában a városokon kívül szabadtéren, elzárt területen helyezkednek el. Nagyobb városok belterületén épületben vannak elhelyezve.

További részletes információk találhatók az MVM és a MAVIR weblapjain.

Földelési mérések Nyíregyháza Kelet alállomásban

Az alábbi részben a földelési ellenállás, lépés- és érintési feszültségek, a szekunder kábelek árnyékolásaiban folyó áramok mérésének ismertetése található, amelyet Nyíregyháza-Kelet állomásban végeztünk.

A MÉRÉS CÉLJA, ELŐZMÉNYEK

A mérés gondolatát az újabban alkalmazott rézárnyékolású szekunder kábelekkel párhuzamosan fektetendő potenciálkiegyenlítő (ún. szívó-) kábelek beépítésének szükségességére, vagy elhagyhatóságára vonatkozó igény, továbbá a tervezett réz földelőháló hatásosságának ellenőrzése vetette fel.

A mérés célja a Nyíregyháza-Kelet 120/10 kV-os, réz földelőhálóval létesített alállomás

• földelési ellenállásának meghatározása,
• az állomáson belüli és a kerítés menti lépés- és érintési feszültségek mérése,
• a szekunder kábelek réz árnyékolásában a 120 kV-os zárlatok alkalmával folyó áramok becslése

volt.

Az állomás a két távvezeték csatlakoztatásán kívül kiépült, de jelenleg csak a 10 kV-os kapcsoló-berendezés van üzemben.
Az állomásban - annak ellenére, hogy a földelőháló rézvezetővel készült - a beépített szekunder kábelek acélpáncél árnyékolásúak. Az árnyékolás árameloszlására vonatkozóan tehát a szekunder kábeleket modellezni kellett.

A helyszínt a TITÁSZ Rt. biztosította a méréshez.

A mérést a TITÁSZ Rt. szakembereinek közreműködésével végeztük.

A MÉRÉSI MODELL ÉS A VIZSGÁLATI ÁRAMKÖRÖK

A mérés célja hogy a 120 kV-os mértékadó FN zárlati áram figyelembe vételével megbecsülhessük

• az állomás földelési ellenállását,
• az állomási lépés- és érintési feszültségeket és
• a szekunder kábelek árnyékolásaiban folyó áramokat.

A célnak megfelelően a mérési elrendezés, azaz a modell kialakítása szempontjából az állomáson (hasonló állomásokon)

• a 120 kV-os FN zárlati hibahelyeket,
• 120 kV-os betáplálási lehetőségeket és
• a szekunder kábelek árnyékolásain folyó áramok szempontjából kritikus eseteket

kell figyelembe venni, leképezni.

A hibahelyek felsorolása:

• A hibahely: Kisvárda-OVIT 120 kV-os távvezetéki leágazás kombinált mérőváltó kereszttartója.
• B hibahely: III. Transzformátor mező áramváltó kereszttartója.
• C hibahely: I. Transzformátor mező áramváltó kereszttartója.
• D hibahely: Nyíregyháza Ipari Park 120 kV-os távvezetéki leágazás kombinált mérőváltó kereszttartója.

Hibahely az áramváltón	Hibahely a kombinált mérőváltón

A 120 kV-os betáplálási elrendezésnek két szélső esete lehetséges:

• A szokásos megoldás, ha a 120 kV-os távvezetékek a szabadtér felől közelítik meg az állomást, tehát a vezénylőépület a távvezetékekkel ellentétes oldalon található. Ekkor az FN zárlati áram nagyobb része a földelőhálóból a talajba jutva a távvezetékek irányában, tehát a vezénylőépülettel ellentétes irányban hagyja el az állomás területét. Az FN zárlati áram kisebb része a 120/20 kV-os transzformátorok csillagpontján keresztül folyik vissza a földelőhálóból.
• A ritkább esetben a távvezetékek a vezénylőépült felől közelítik meg a 120 kV-os szabadteret. Az FN zárlati áram nagyobb része a földelőhálóból a talajba jutva a betáplálás, tehát a vezénylőépület irányban hagyja el az állomás területét. A 120/20 kV-os transzformátorok csillagpontján keresztül itt is az áram kisebb része folyik vissza a földelőhálóból.

A mérési elrendezések kialakítása:

Csatlakozás az állomási 10 kV-os cellához	Csatlakozás az állomási segédüzemhez
Szondák az állomástól 500 m-re	Mérőhely a szabadtéri szekrényben

MÉRÉSI EREDMÉNYEK

A mért áram- és feszültségértékek még a 40 A IF áram esetében is viszonylag nagy szórást mutatnak, de a mérési adatok konzekvensek, a tendenciák egyértelműen megállapíthatók, nagyságrendi becslésre megfelelnek.

Az árammérések pontatlansága, illetve szórása lényegesen kisebb volt, mint a feszültségméréseké, ezért az árameloszlásokra vonatkozóan pontosabb becslés adható.

A mérési eredmények azt mutatták, hogy:

• A kábelek árnyékolásában folyó áramok még a kritikus helyeken is jóval alatta maradtak a megengedhetőnek.
• Az érintési és lépésfeszültség értékei a földelő háló szélén sem haladták meg a megengedhető értékeket.

A mérés alapján az alábbiak állapíthatók meg:

• Megfelelően méretezett réz földelőhálóval ellátott, és legfeljebb 25 kA FN zárlati áramú alállomásokon, a szekunder kábelek minimális árnyékolási keresztmetszetének előírása mellett potenciálkiegyenlítő kábelek alkalmazása nem szükséges.
• Az INFOPLAN állomási típustervei alapján elkészített réz földelőhálózat, ha a zárlati áram a 25 kA-t nem haladja meg, és nincsenek extrém talajviszonyok, hatásos és megfelelő.

Részletes információt kérjen kollégáinktól

A tervezés története a rendszerváltástól a 2020-as évekig

Jelen összefoglaló a Magyar Mérnöki Kamara által készített, "A hazai energetikai tervezés helyzete és fejlesztése, különösen a megújuló energiák hasznosítása kapcsán" című tanulmányhoz forrásanyagként készült.

Az alábbiakban a villamos tervezési tevékenység - így különösen a jelen cikk tárgyát képező transzformátor állomások és erőművi villamos berendezések - tervezésének történetét mutatjuk be, a 80-as évektől napjainkig az Infoplan, valamint az Infoplan alapítóinak korábbi munkahelye, az egykori VERTESZ (Villamos Erőmű Tervező és Szerelő Vállalat) szemszögéből.

A rendszerváltozás előtt

A rendszerváltozás előtt a villamos berendezések - így különösen a jelen cikk tárgyát képező transzformátor állomások és erőművi villamos berendezések - tervezése hosszú időn át változatlan formában folyt. A 80-as években nagy létszámú tervező vállalatok készítették a létesítmények elvi, B szintű terveit, villamos kivitelező vállalatok a szerelési terveket. A szerelési C szintű tervek készítésével a VERTESZ foglalkozott. A 80-s évek végén a VERTESZ Tervezési Osztályán esetenként 50-60 fő is foglalkozott szerelési tervek készítésével.

A tervek formátuma a kornak megfelelő volt, a tervezők által papíron előrajzolt terveket rajzolók másolták le tustollal, majd ezeket sokszorosították. Az elvi kapcsolási rajzok „lepedő” formájú működési rajzok voltak, a szerelési kapcsolási rajzokat elrendezéshűen ábrázolták. Maguk a tervezett létesítmények is nagyrészt hasonlóak voltak. Az alállomások tekintetében az elvi tervező vállalatok által készített B szintű, a VERTESZ által továbbdolgozott C szintű típusterv állt rendelkezésre.

A készülék- és berendezés választék egységes volt, a nagy- és középfeszültségű készülékeket hazai, nagy múltú gyártók, valamint a volt szocialista országok vállalatai készítették. A beltéri és szabadtéri kis- és középfeszültségű kapcsoló-berendezéseket a VERTESZ fejlesztette és gyártotta. Az egységességet segítette a korszakra értelemszerűen jellemző központi irányítás is, amelyet a Magyar Villamos Művek (a 80-as években MVMT) látott el. A tervezői jogosultságokat az Ipari Minisztérium állította ki. A szabványokat a Magyar Szabványügyi Hivatal készítette, jellemzőek voltak a magyar sajátosságokhoz alkalmazkodó iparági szabványok.
Más iparágakban is hasonlóképpen folyt a villamos tervezési tevékenység, tervezésre szakosodott vállalatok készítették az elvi terveket, kivitelező vállalatok készítették a tényleges kivitelezés alapjául szolgáló szerelési terveket.

A változások időszaka

A villamos tervezés a 80-as évek végén, a 90-es évek elején részben a politikai rendszer változása miatt, részben a technika fejlődése miatt jelentős változásokon esett át. A korábbi nagyvállalati struktúra szétesett, megkezdődött a privatizáció is. A változás tipikus példájaként a VERTESZ említhető meg, amelyet a francia Merlin Gerin vásárolt meg, és ezután jelentős változások kezdődtek. A korábbi gyártási, szerelési tevékenység fokozatosan visszaszorult, a piacnyitással egyidejűleg a hangsúly eltolódott a nyugati termékek értékesítése felé. A korábbi magyar fejlesztésű gyártmányok gyártása megszűnt, helyette külföldi fejlesztésű termékek gyártása indult meg, azonban évekkel később ez is megszűnt. Értelemszerűen ez a változás a tervezési tevékenység leépülését is jelentette. A korábbi tervező vállalatok egy része átalakulva megmaradt, a kivitelező vállalatok tervező részlegei azonban nagyrészt megszűntek vagy minimális létszámmal működtek tovább, a tervezők részben az újonnan alakult kis létszámú mérnökirodákban működtek tovább. Így alakította meg a VERTESZ néhány korábbi munkatársa az Infoplan Kft-t.

Szintén ebben az időben alakultak gyártással és kivitelezéssel foglalkozó új hazai vállalkozások is, mint az Infoware.
A másik jelentős változás ebben az időben a személyi számítógépek elterjedése és ezzel egyidejűleg a tervező szoftverek megjelenése volt. Először a 80-as, 90-es évek fordulóján jelentek meg az első, még igen kezdetleges, a munkát legfeljebb kiegészíteni tudó alkalmazások, rajzoló programok (AutoCAD), adatbázis kezelők (dBASE). A számítógépes dokumentációk bevezetése és elfogadtatása komoly ellenállásba ütközött, hiszen látható volt a kezdetektől, hogy a tervezők oldaláról ki fog váltani jelentős mennyiségű mechanikus munkát, ezáltal létszámot, a felhasználók oldaláról pedig a tervek új formátuma váltott ki ellenkezést. A változást segítette, hogy a kis létszámú mérnökirodák értelemszerűen fordultak a számítógépes rendszerek felé, illetve a hatékonyabb, kevesebb élőmunka ráfordítással történő tervezést a piaci körülmények is kikényszerítették. A tervek a korábbiaktól eltérően jellemzően a nagyméretű működési rajzok helyett a soklapos áramutas tervek felé változtak, a szerelési terveknél a táblázatos, generálható formátum vette át a szerepet. Az alállomási tervezésben a folyamatot nagyban segítette, hogy létrejött a hazai viszonyokhoz, a hazai tervező vállalatok és VERTESZ korábbi tervezési gyakorlatához igazodó hazai fejlesztésű szoftver, az OmegaCAD, amely indulásakor FlottCAD néven került kiadásra.

A tervezett berendezések vonatkozásában megszűnt a korábbi egységesség, a piacnyitás és a hazai gyártás megszűnése, a központi irányítás gyengülése igen változatos berendezések megjelenését hozta magával. Ugyanakkor a privatizáció és a szabaddá vált utazási lehetőségek lehetővé tették sok tervező számára a külföldi, elsősorban Nyugat-európai tervezési gyakorlat megismerését.
A jogosultságok kezelését a Magyar Mérnöki Kamara vette át, a szabványok kezelése a Magyar Szabványügyi Testület feladata lett.

A 90-es évek

A 90-es évek folyamán a rendszerváltás után kezdődött folyamatok kiteljesedtek. A tervező cégek piacán a korábbi nagy tervező vállalatok utódai továbbra is megmaradtak, további új, független mérnökirodák alakultak, illetve a korábban alakultak megerősödtek, az alállomás tervezés piacán komoly tényezővé váltak. A multinacionális vállalatok hazai kirendeltségei, illetve a privatizált vállalatok, illetve a hazai kivitelező vállalatok is létrehoztak, illetve fenntartottak tervezői csapatokat. Ez a struktúra a mai napig jellemző a tervezői piacon.
Jelentősen befolyásolta a villamos tervezést az áramszolgáltatói vállalatok privatizációja. Az „anyacégek” a hazai tervezési gyakorlatba is be kívánták vezetni az anyaországokban, Nyugat-Európában alkalmazott módszereket és technológiákat, amely azonban többek közt a hazai hálózat sajátosságai miatt csak részben volt lehetséges. Az új technológiák egyrészt fejlődést hoztak, új készülékek és berendezések, illetve új tervezési technikák jelentek meg, másrészt viszont a korábbi viszonylagosan egységes kialakítás lényegében megszűnt, az egyes területeken más-más elvárások fogalmazódtak meg a tervezők felé.
A tervezési technikában elsősorban a számítógépes feldolgozás elterjedése volt jellemző, amely lassanként a teljes tervezési folyamatot képes volt lefedni. A számítógépes tervezés teljes körű elfogadása az ezredforduló tájára tehető, ekkor jelentek meg az első, teljesen elektronikus formában átadható dokumentációk. A 90-es évek második felében jelentek meg a minőségirányítási rendszerek, amelyeket a tervező irodák is bevezettek, az 1-2 főt foglalkoztató mikro-vállalkozások kivételével. Az évtized vége felé vált egyre hangsúlyosabbá a tervezésben a környezetvédelmi szempontok alkalmazása is. A primer technikában a tervezési folyamat lényegében nem változott, azonban a szekunder tervezés (védelem, irányítástechnika) lényegesen átalakult az új, elektronikus készülékek elterjedésével, egyidejűleg a új tervező szoftverek fejlődésével, teljes körűvé válásával.

Az évtized második felében, a gazdasági mélypont után a villamosenergia-iparfejlődésnek indult. A megjelenő új, elsősorban külföldi befektetők által indított zöldmezős beruházások, illetve az új technológiák elterjedésével és a korábbi hálózat elöregedésével szükségessé váló rekonstrukciók, karbantartások jelentős munkamennyiséggel látták el a tervező cégeket.
Az új technológiákkal egyidejűleg a tervezők megismerkedtek a Nyugat-Európában alkalmazott korszerű szabványokkal is, amelyet sajnos nem követett kellő mértékben a hazai szabványosítás, így kénytelenek voltak a már sok esetben anakronisztikussá vált, ám ekkoriban még kötelező, a rendszerváltás előtti időkből származó szabványokat használni.

A 2000-es évek

A 2000-es évek első részében, lényegében a legújabb gazdasági válság megjelenéséig kitartott az az állapot, amelyet a zöldmezős beruházások és a rekonstrukciók viszonylag nagy mennyisége jellemzett. Az évtized első felét-kétharmadát a tervező irodák fejlődése, megerősödése jellemezte, ami értelemszerűen új munkahelyek létrejöttét is jelentette, továbbá, ha kis mértékben is, de hozzájárult a beruházásokban a hazai hozzáadott érték növekedéséhez. Ugyanakkor a piacon, különösen az évtized vége felé, az erősödő árverseny volt jellemző, a 2000-es évek végétől a tervezési díjak csökkenése tapasztalható, ami a tervező irodákat nagyon nehéz helyzetbe hozta.
Ebben az időszakban ugyanakkor a tervezőkkel kapcsolatos elvárások növekedése figyelhető meg. Ennek oka egyrészt a kivitelezői piacon is élesedő verseny, amely az árak csökkenésével egyidejűleg azt eredményezte, hogy a terveket korábban nem tapasztalt részletességgel és pontossággal követelik meg, korábban fel sem vetődő apró eltérések esetén is felmerül a tervezői felelősség kérdése. Nehezítette a tervezési folyamatot a jóindulattal is változékonynak nevezhető jogszabályi környezet. Komoly változás volt a szabványok kötelező alkalmazásának megszűnése, amely azonban nem jelentette az alkalmazásuk elhagyását, de a tervezői szabadságfokot növelte. Lehetővé vált az újonnan megjelenő korszerű szabványok alkalmazása, különösen az Európai Unióhoz történő csatlakozás után a hazai rendszerbe átemelt szabványok és harmonizációs dokumentumok esetén.
A 2000-es évek első felében, a privatizált áramszolgáltatóknál az anyaországi műszaki megoldásokkal való összhang elősegítésére, valamint költségcsökkentési célból újból felmerült a típustervek készítésének igénye. Ebben az időszakban az Infoplan Kft. az áramszolgáltatói piacon a nagyfeszültségű alállomások tervezésének meghatározó szereplővé vált, amelyet alátámaszt az a tény, hogy az újból felmerült igények alapján készült típusterveket az Infoplan készítette.

Az új, komplett típustervek az E.On és DÉMÁSZ részére készültek, ezen felül egyes részfeladatokra az ELMŰ-ÉMÁSZ is készíttetett típusterveket. A komplett típustervek hosszú egyeztetési folyamatok eredményeképpen alakultak ki a Nyugat-európai, az áramszolgáltatók által átvenni kívánt rendszerek, és a hazai hálózati sajátosságok és a hazai szakemberek elvárásai közötti kompromisszumos megoldásként. Ezekben a tervekben már részben megjelentek azok az új technológiák, amelyek az évtized vége felé ismét a tervezési folyamat átalakulását hozták, hozzák magukkal.

A tervezési folyamat változását hozta magával, hogy az elektronikus, digitális készülékek és berendezések elterjedésével a hangsúly a korábbi erősáramú tervezéstől egyre inkább eltolódott a programozási tevékenység irányába. A primer technikában a folyamat értelemszerűen egyelőre kevéssé jelentkezett, de a szekunder tervezés folyamata átalakult, a hagyományos áramköri tervezés szerepe csökkent, a tervek egyre inkább tartalmazzák a korábban a tervezési folyamatban csak háttér információként szükséges adatbázisok, készülékprogramozások részleteit. A tervezési technikát a szoftverek folyamatos fejlődése, új eszközök megjelenése (háromdimenziós létesítményi tervek, stb.) is befolyásolta.

A jövő lehetőségei

A tervezői piac esetleges változásait jelen összefoglaló írásának idején előre jelezni nem lehet. Ami bizonyosan bekövetkezik, hogy a tervezés és a mérnökszolgálati tevékenység egyre jobban összefonódik. Ahogy az már folyamatban van, a hagyományos tervezési metódusoktól a hangsúly eltolódik a komplex, programozási, üzembe helyezési tevékenységet is magába foglaló megoldások felé, hiszen a technika fejlődése ezt kikényszeríti. Az ehhez szükséges számítástechnikai háttér hazai fejlesztése folyamatban van, mind a készülékgyártók, mind a kivitelezők, mind a tervezői szoftverek oldaláról. Szükséges lenne a folyamatokat segítő, a hazai tervező irodák helyzetét javító szabványosítás, valamit a jogszabályi környezet fejlesztése.

Miskolci irodánk története

Első megnyitás

Az Infoplan miskolci irodáját 2002.01.02-án nyitottuk meg, új kollégáink közül többen az ÉMÁSZ Tervezési Osztályáról jöttek, az iroda eredeti célja elsősorban az ÉMÁSZ terület kiszolgálása volt. Telephelyként az Aba u. 17. I/3. számú 51 m2-es lakást alakítottuk ki.

Első időszak

Az első időszakban Korcsog Antal vezetésével, Bakos Gyula és Tóth Lajos tervezők részvételével készültek elsősorban az ÉMÁSZ és a DÉMÁSZ részére szekunder tervek, közöttük zöldmezős alállomások és teljes rekonstrukciók tervei.

Példaként két nagyobb projekt:

DÉMÁSZ Baja-Dunapart 120/10 kV-os alállomás
ÉMÁSZ Nagybátony 120/20 kV-os alállomás

Bővítési tervek

2004 folyamán, az akkori időszakban az ÉMÁSZ területén várható fejlesztésekben bízva létszámunk bővítését és telephelyünk nagyobbra cserélését terveztük, azonban ez nem valósult meg.

Rendszerfejlesztés

A budapesti és a miskolci iroda között folyamatos adatkapcsolatot és automatikus adatmentést valósítottunk meg saját fejlesztésű szoftverek segítségével.

Második időszak

A második időszakban korábbi kollégáink helyett Ungvári Zoltán, valamint Makkos István, majd később Csehes Péter csatlakozott a csapathoz. Ebben az időszakban már az ország minden részére készültek szekunder tervek, közöttük újabb zöldmezős alállomások és teljes rekonstrukciók tervei.

Példaként két nagyobb projekt:

ÉMÁSZ Miskolc Észak 120/20 kV-os alállomás
E.On Nyírbogdány 132/22 kV-os alállomás

Bezárás

Az elhúzódó válság hatására irodánkat 2012.06.12-én be kellett zárnunk.

Újra nyitás

Az Infoplan miskolci irodáját 8 év szünet után, 2020.10.01-én nyitjuk meg újra.

Elérhetőség: G19 Business Center, 3531, Miskolc Kiss Ernő u. 19., email: miskolc@infoplan.hu

Szabványtörténet: a HD 637 S1:1999 szabvány bevezetése

A HD 637 S1:1999 jelzetű, 1 kV-nál nagyobb névleges feszültségű váltakozó áramú berendezések létesítése tárgyú Harmonizált Dokumentum hazai bevezetése

Az Infoplan Mérnökiroda Kft. – más szervezetekkel együtt – javaslattal fordult a Magyar Mérnöki Kamara Hő- és Villamosenergetikai Tagozata felé, hogy kezdeményezze a Magyar Szabványügyi Testület illetékes bizottságánál, hogy vegye fel munkatervébe a tárgyi szabvány MSZ HD jelzetű, magyar nyelvű bevezetését, illetve a magyar nemzeti mellékletek kidolgozását, továbbá kezdeményezze a CENELEC-nél a tárgyi szabvány magyar nemzeti mellékletekkel történő kiegészítését, módosítását.

Indoklás:

1. A CENELEC (EU) tagjaként kötelezettségünk a tárgyi HD bevezetése, az ellentétes MSZ szabványok megszüntetése. A tárgyi szabvány bevezetésekor az MSZT még nem volt a CENELEC tagja, ezért például Csehországgal szemben nincs a szabványnak magyar nemzeti melléklete.

2. A tárgyi HD témakörébe tartozó, legfontosabb érvényben lévő szabványok több, mint 30 évesek, nem veszik, vehetik figyelembe sem a technikai fejlődést, sem a társadalmi, gazdasági változásokat, a szabványosításban a CENELEC szabványok bevezetésével keletkezett fogalmi-, hivatkozási nehézségekről nem is beszélve:

• Az MSZ 1610 szabványsorozat, Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések számára 1., 2., 4., 5., 7. és 8. lapja 1970-ben, legfiatalabb 6. lapja 1979-ben,
• Az MSZ 172/3 Érintésvédelmi szabályzat. 1000 V-nál nagyobb feszültségű, közvetlenül földelt berendezések 1973-ban lépett hatályba.

Ezek sürgető korszerűsítését, illetve korszerűsített változatuknak a tárgyi szabványba nemzeti mellékletként történő beemelésével a szabványok megszüntetését a javasolt munka keretében el lehet végezni.

3. A tárgyi szabvány részét képezi a 2/2002. (I.23.) BM rendelettel jogszabállyá tett MSZ 274 Villámvédelem szabványsorozat és az MSZ 15688 Villamosenergia fejlesztő átalakító, kapcsoló és elosztó berendezések tűz elleni védelme tárgyú szabvány, amelyek felülvizsgálatát, korszerűsítését a munka keretében szintén el lehet végezni.

4. A tárgyi HD bevezetésével a régi hazai előírások korszerűsítése során be lehet, be kell vonni a legjelentősebb közhasznú villamos energetikai berendezéseket, hálózatokat üzemeltető-tulajdonos OVIT és Áramszolgáltató Társaságokat, amelyeknek tapasztalataik hasznosítása mellett a nemzeti melléklet előírásainak kidolgozása során módjuk lenne jogos érdekeik érvényesítésére is.

5. A tárgyi HD létesítés- és üzemeltetés-biztonsági előírásokat, szabályokat, eljárásokat tartalmaz, amelyek egy része ma is jogszabály, más részük alkalmazása a szakmai iránymutatáson túl a jogosult tervező- és üzemeltető személyek számára jogi biztonságot is nyújt. Ezeket a közhasznú funkcióit a szabvány kizárólag az MSZT által hitelesített magyar nyelvű formájában tudja betölteni.

A vonatkozó szabvány bevezetése segítené a korszerű, a műszaki fejlődésnek megfelelő tervek készítését.

Fontos megállapítani azonban, hogy amíg az új szabvány bevezetése – és ahhoz kapcsolódva a vonatkozó jogszabályok módosítása nem történik meg –, a tervezőnek a hatályos magyar szabványokat alkalmaznia kell. Értelemszerűen be kell tartani továbbá a vonatkozó hatályos jogszabályokat is, azoktól való eltérés csak a jogszabályokban erre feljogosított szervtől való írásos engedély birtokában lehetséges.

Frissítés:

A HD dokumentumot később felváltották a vonatkozó szabványok, amelyek jelenleg:

MSZ EN IEC 61936-1:2022 és MSZ EN 50522:2022

Az Infoplan Mérnökiroda Kft. típustervezési tevékenysége

Előadás - 2005.10.08. Kolozsvár
Nemzetközi energetika és elektrotechnika konferencia

Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság

Infoplan Engineering Ltd. and its Type-planning Activity
International conference of energetics and electrical engineering, Kolozsvár, 08.10.2005.

Hungarian Technical-Scientific Society of Transylvania

Infoplan Engineering S.R.L. si activitatea sa de proiectare tipizata
Conferinta internationala de energetica si electrotehnica, Cluj, 08.10.2005.

Societatea Maghiara Technico-stintifica din Transilvania

Összefoglaló
Abstract
Rezumat

Az előadás részletes tartalma:
1. Az Infoplan Mérnökiroda Kft. bemutatása
2. Alállomási típustervek
2.1 Az új típustervek időszerűsége
2.2 Az E.On típusterve
2.3 A DÉMÁSZ típusterve
2.4 Megvalósult létesítmények

---

Összefoglalás

Az Infoplan Mérnökiroda Kft. fő tevékenységi területeinek bemutatása. A nagyfeszültségű transzformátor állomások tervezési gyakorlatának rövid összefoglalása. A típustervezés jelentősége. A magyarországi áramszolgáltatók részére készített 120 kV/középfeszültségű alállomási típustervek jellegzetességeinek ismertetése, azok főbb műszaki adatai, új megoldások, azonosságok és eltérések, a gyakorlati alkalmazás példái.

Abstract

Short introduction of main activity fields of Infoplan. Summarised presentation of our practice for planning and engineering of high voltage substations. Importance and advantages of the type-planned substations. Technical characteristics of 120 kV/medium voltage type-planned substations made for the Hungarian Electricity Works, their main parameters, new, common and different solutions, examples in our practice.

Rezumat

Introducerea scurta a principalele domenii de activitate ale societatii Infoplan. Prezentara sumara a experientei lor in practica proiectarii statiilor de transformare de inalta tensuine. Importanta si avantajele substatiilor tipizate. Importanta proiectarii tipizate. Caracteristicile tehnice ale unei substatii tipizate de 120 kV/medie tensuine, fabricata pentru furnizorii de energie electrica din Ungaria: datele tehnice principale, solutii noi, asemanari si diferente, exemple de aplicatii practice.

---

1. Az Infoplan Mérnökiroda Kft. bemutatása

A Társaság 1992. novemberében alakult.

Műszaki tervezési tevékenységek:

• műszaki tervezés,
• generáltervezés (villamos technológia, építészet, vagyonvédelem, tűzvédelem, hírközlés, fűtés-világítás, irányítástechnika).

Mérnökszolgálati tevékenységek:

• megvalósíthatósági tanulmányok, vizsgálati jelentések készítése,
• közbeszerzési eljárásoknak megfelelő tenderanyag összeállítása műszaki, gazdasági, jogi tartalommal,
• tendereztetés, tenderanyagok elbírálását segítő, műszaki és gazdasági döntések előkészítése,
• műszaki tanácsadás, elemzés,
• digitális készülékek és felügyeleti rendszerek programozása, üzembe helyezése, karbantartása,
• műszaki tanácsadás, elemzés,
• kivitelezés felügyelete,
• oktatás, szaktanácsadás,
• szakértés az erősáramú technikában.

Székhelyünk	Számítógépes tervek

A Társaság a villamosenergia iparág területén tevékenykedik, megrendelői között a hazai áramszolgáltató vállalatok és a villamosenergia iparág területén jelenlévő hazai és multinacionális cégek jelentős része szerepel. Tevékenységi köre elsősorban a nagy-, közép- és kisfeszültségű villamos alállomásokra és kapcsoló-berendezésekre terjed ki, de ezen kívül előfordul sok más, az erősáramú technika területén végzett munka, egészen a közintézményi elosztórendszerekig.

A Társaság munkáját segíti és a megfelelő színvonalú dokumentációk kiadását biztosítja a számítógépes tervezői rendszer. A kiadott terv illetve műszaki dokumentációk számítógéppel készülnek. A tervezői rendszer olyan, tekintve a számítógépes munkafolyamatokat, hogy a munkafolyamat minden eleme jól és pontosan dokumentálható.

A tervek elsősorban OmegaCAD Elektro számítógépes tervező rendszerrel készülnek. A tervek átadására lehetőség van papíron és számítógépes adathordozón is. A tervező rendszer lehetővé teszi a hagyományos rajzrendszerrel készülő tervekkel szemben egy jó minőségű, gyakorlatilag technikai hibáktól mentes terv készítését. A rendszer maga készíti el az összes szerelési kapcsolási rajzot, valamint a darabjegyzékeket, kábeltáblázatot, kábelbekötési rajzokat, elrendezési rajzokat, rajzkatalógust stb. A költségvetés kiírás is ezzel a rendszerrel készül. A kapcsolatokat a terven belül egy elemzési funkció vizsgálja, ami az esetleges problémákról hibalistát készít. A hagyományos tervezői tevékenységgel szemben a hibalehetőség jelentősen csökken.

2. Alállomási típustervek

2.1 Az új típustervek időszerűsége

1992-ig a Magyar Villamos Művek Tröszt keretében egyetlen vállalatként működött a magyar villamosenergia rendszer teljes vertikuma. Logikusan és ésszerűen, de a szervezeti kialakításból is adódóan számos típusterv és típusmegoldás készült a 120/középfeszültségű állomásokra is. A politikai döntés eredményeképpen 1993-tól a 6 Áramszolgáltató Vállalat gazdaságilag és műszaki döntések vonatkozásában is önálló vállalattá vált, és tulajdonba kapta a 120 kV-os főelosztó- és kisebb feszültségű elosztó hálózatokat. Ebben az időszakban vált lehetségessé a fejlett elektrotechnikai gyártmányok beszerzése, a villamos energetika vonatkozásában különösen a századvég 4 legfontosabb új technikájának már kiforrott változatban történő alkalmazása.

Ezek

• a vákuumtechnika, elsősorban a középfeszültségű megszakítók,
• az SF6 technika mind oltóközegként, mind szigetelőanyagként történő alkalmazása,
• a szikraköz nélküli túlfeszültséglevezetők (Fémoxid-, ZnO levezetők) tömeges alkalmazása,
• az elektronika, számítástechnika, informatika robbanásszerű, máig tartó fejlődése, amely nem csak a védelem- és irányítástechnika alrendszereit, de visszahatóan a primer készülékeket (mérőváltők, diagnosztika) is forradalmasította.

Vákuumtechnika	SF6 technika
Túlfeszültséglevezetők	Számítógépes rendszerek

Az elsősorban Nyugat-európai gyártóknak a 90-es évektől nem csak Magyarországon tapasztalt kínálati dömpingje, továbbá az Áramszolgáltatók privatizációja 1995 végén gyakorlatilag a végtelen változatosság lehetőségét kínálta fel a beruházóknak - varietas delectat -, de nem gazdaságos. (Mára három multinacionális nagyvállalaté a 6 Áramszolgáltató: E.ON tulajdon a Dél-dunántúli-, az Észak-dunántúli és a Tiszántúli Áramszolgáltató Rt., az EDF tulajdona a Dél-Magyarországi Áramszolgáltató Rt., az RWE a Budapesti ELMŰ és az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Rt. tulajdonosa.) A visszaesés után az ezredfordulóra új, minőségi energiaellátást igénylő fogyasztók jelentkeztek, ugyanakkor elodázhatatlanná vált a korszerűtlen technikájú, sokszor javíthatatlan készülékekkel üzemelő régi állomások rekonstrukciója is. A lehetőségeknek és az igénynek megfelelően, szoros verseny eredményeképpen Társaságunk először az E.On Hungária Rt. (DÉDÁSZ Rt., ÉDÁSZ Rt. és TITÁSZ Rt.), nem sokkal később a DÉMÁSZ Rt. részére készített 120/20 kV-os állomásokhoz típusterveket.

A típustervek jelentősége, hogy a beruházó a tipizálás előnyeit élvezheti:

• a primer és szekunder rendszer kialakítására vonatkozó alapelvek vállalaton belüli tisztázására, megfogalmazására ad lehetőséget, amit a rekonstrukciók során is alkalmazni lehet,
• a beruházás előkészítésének, a tervezési időnek a jelentős rövidülése,
• a típusmegoldások miatt a készülékek, berendezések tartalékolása olcsóbb,
• a tipizált berendezések üzemvitele, ellenőrzése, karbantartása egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb,
• a típusmegoldások miatt megbízható számítógépes üzemirányító-szakértő rendszer kialakítására van esély.

2.2 Az E.On típusterve

Nem véletlen az, hogy az ésszerű gazdálkodást (közös beszerzés, egységes műszaki követelményrendszer) megcélzó E.ON-nál született meg először a döntés, hogy a három önálló gazdálkodású, eltérő gazdasági-, földrajzi-, műszaki-, konjuktúrális- és személyi feltételekkel működő vállalatoknál lépéseket tegyenek a leggyakrabban igényelt 120/20 kV-os, ún. kisállomások tipizálása irányába. Így született meg a 120/20 kV-os "kisállomás" típusterve, amely az építészetet, statikai és villamos méretezést, munka- és környezetvédelmet, továbbá komplex állomási installációt is magába foglaló komplett kiviteli terv.

Egyvonalas rajz részlet	Szabadtér alaprajz

Elhelyezése: Külterület

Jellege: szabadtéri egy-gyűjtősínes nagyfeszültségű kapcsoló-berendezés, egyszintes épületbe elhelyezett 20 kV-os kapcsoló-berendezés, vezénylővel.

Az alállomást alapkiépítésben tápláló kétrendszerű 120 kV-os távvezeték a szomszédos meglévő alállomások közötti távvezeték felhasításával, vagy a két szomszédos állomásról indított új távvezeték kiépítésével létesül. Az állomásba becsatlakozó 120 kV-os távvezeték végfeszítő oszlopa az állomás területére kerül és a távvezetéki mezők a lefeszítésre csatlakoznak.

A 120 kV-os kapcsoló-berendezés sajátossága, hogy

• elmaradtak a távvezetékek gyűjtősínszakaszolói (aminek a karbantarthatóságnál kell az árát megfizetni),
• a távvezetékeket nem, csak a transzformátorokat védi 120 kV-os ZnO túlfeszültségkorlátozó.

Az állomás részleges kiépítésben 2 db, teljes kiépítése után 3 db 120/20 kV-os, legfeljebb 25 MVA teljesítményű transzformátorokkal üzemelhet.

Az állomás létesítéséhez szükséges terület

• a lefeszítő oszloppal,
• a készülékek kiválasztásával (a távvezetéki mezőben kombinált mérőváltó, SF6 gázoltású, rugóerőtárolós megszakítók,
• a cső-gyűjtősín beépítésével,
• a transzformátorok számával, teljesítményével,
• a 20 kV-os csillagponti berendezések kiválasztásával, elhelyezésével és
• a 20 kV-os kapcsoló-berendezés mezőszámának eldöntésével gyakorlatilag eldőlt.

Az állomás létesítéséhez szükséges terület a védősávoktól és vízlevezetési, és terepadottságoktól függően 1 ha és 1,5 ha közé esik. A csillagponti és segédüzemi berendezések nem a 120/20 kV-os transzformátorok mellé kerültek (a vagynvédő falak elhagyhatók), következésképpen kábellel csatlakoznak a 20 kV-os sínezéshez. A terv két, komplett telepegységként kialakított kondenzátor elhelyezésére ad lehetőséget. A telepek lehetnek szabadtériek, vagy beltéri kivitelűek, utóbbi esetben fém, vagy beton házban helyezhetők el.

Sajátos Magyarországi helyzet, hogy az állomás villám- és tűzvédelemét a kötelezően alkalmazandó BM jogszabályok írják elő, míg az áramütés elleni védelem szempontjából a nem kötelező érvényű szabványok, kisfeszültségen honosított Európai szabványok, nagyfeszültségen régi és korszerűsítésre szoruló magyar szabványok előírásai szerint kell tervezni.

A tűzoltást vagy megfelelő kapacitású vízvezetékről, vagy 50-100 m3 térfogatú tűzivíztározóból kell biztosítani. A középfeszültségű berendezések közül a csillagpontkezelés és a segédüzemi transzformátor készülékei szabadtéren lesznek elhelyezve.

A 20 kV-os hálózat esetén abból a gyakorlatból indultunk ki, hogy a fogyasztói igények egy részét kábelen, más részét szabadvezetéken célszerű ellátni. Ennek megfelelően a terv mindhárom transzformátorra úgy készült, hogy később, az állomás konkrét megvalósítása során dönthető el, hogy hosszúföldelés, vagy kompenzálás lesz a transzformátorkörzet célszerű csillagpont-kezelési módja.

A jelenlegi gyakorlat szerint az új állomás földelő elektródái rézből készülnek, és a kerítés földelőrendszere nincs összekötve a földelőhálóval. A 20 kV-os kapcsoló-berendezés a választott típustól függően korszerű, rekeszenként fémtokozott, épületben elhelyezhető kivitelű.

Teljes kiépítésben a 20 kV-os kapcsoló-berendezés három, sínbontókkal szétválasztott gyűjtősín-szakaszt tartalmaz, szakaszonként 1-1 betáplálási és 6-6 leágazási mezővel. A végső kiépítést mindkét részleges kiépítési változat lehetővé teszi. A leágazások primer és szekunder kialakítása a leágazás típusától, a fogyasztói igénytől függően tipizált. Valamennyi készülék, beleértve a megszakítókocsikat is, motoros hajtású, távműködtethető. A 20 kV-os leágazásokban szerepel a túlfeszültséglevezető. A 20 kV-os kapcsoló-berendezés a vezénylőnek, relétérnek, hírközlési és segédüzemi berendezéseknek is helyet adó épületben található.

A környezetvédelmi fejezet előírásai szerint az olaj-szennyeződést zárt olajfelfogó transzformátoralapok, szénhidrogén-leválasztó berendezés, zárt sav- és szennyvízgyűjtő aknák biztosítják. A fejezet kitér a környezet zajterhelésére, az SF6 gáz kezelésére, a villamos- és mágneses terekre, rádiófrekvenciás sugárzásra vonatkozó jogszabályi előírások betartásával kapcsolatos szempontokra is.

2.3 A DÉMÁSZ típusterve

A Dél-magyarországi ellátási terület sajátosságainak és a kisebb energiasűrűségnek megfelelően, a tulajdonos EDF kívánságait figyelembe véve alakította ki a DÉMÁSZ Rt. a jövőben tipikusnak tekintett 120/20 kV-os transzformátor állomását. A terv ún. B terv szintű, tehát nem kiviteli terv, nem tartalmaz építészeti-, statikai-, munka- és környezetvédelmi fejezeteket, a készülékek, berendezések névleges jellemzői már ismertek, de típusuk, gyártójuk még nem.

Egyvonalas rajz részlet	Szabadtér alaprajz

Elhelyezése: Külterület

Jellege: szabadtéri egygyűjtősínes nagyfeszültségű kapcsoló-berendezés, egyszintes épületbe elhelyezett 20 kV-os kapcsoló-berendezés, vezénylővel.

Az állomást itt is kétrendszerű 120 kV-os távvezeték táplálja, de a 120 kV-os távvezetékek fogadóportálokon csatlakoznak az állomásba. A távvezetéki leágazásokba külön készülékként áram- és feszültségváltók kerülnek, továbbá gyűjtősín-szakaszoló is létesül. Az állomás 120 kV-on szabadtéri, cső-gyűjtősínes kialakítású, amely csak két transzformátor leágazási mezővel rendelkezik. Az állomás részleges kiépítésben 1 db, teljes kiépítése után legfeljebb 2 db 120/20 kV-os, 25 MVA teljesítményű transzformátorral üzemelhet. A transzformátorok mellett a távvezetékeket is 120 kV-os túlfeszültségkorlátozók védik, utóbbiak a helyigény csökkentése érdekében a transzformátor-alapokra építve (a kisebb távolság miatt hatásosabb a túlfeszültségvédelem is).

Itt a 20 kV-os hálózat döntően szabadvezetéki, tehát kompenzált. A középfeszültségű berendezések közül HKV csatolótranszformátorok is beépülnek. A csillagpontképző-segédüzemi transzformátorok és a csillagponti készülékek a transzformátorok mellé kerültek, közvetlenül a 20 kV-os sínezésre csatlakoznak (vagyonvédelmi fal kell). A terv két, komplett egységként kialakított kondenzátortelep elhelyezésére ad lehetőséget. A telepek szabadtéren, fém konténerben lesznek elhelyezve. Itt már megjelenik, azóta szinte általános gyakorlat, hogy a külső táplálású segédüzemi transzformátor állomás szintén az állomáson belül található.

A 20 kV-os kapcsoló-berendezés a vezénylőnek, relétérnek, hírközlési és segédüzemi berendezéseknek is helyet adó épületben található. A rekeszenként fémtokozott 20 kV-os kapcsoló-berendezésnél az EON-hoz képest eltérés, hogy a leágazásokban nincs túlfeszültségkorlátozó.

A munkavédelem és környezetvédelem vonatkozásában a jogszabályoknak és szabványoknak megfelelően nincs eltérés a két típusterv között.

2.4 Megvalósult létesítmények

Részben vagy egészben a típustervben lefektetett korszerű követelményeknek megfelelően készültek az új alállomások.

Jövő idő - mérnökszemmel

Budapest, Művészetek Palotája, 2010.04.29.

Konferencia a Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Építész Kamara szakmai támogatásával

A konferencia célja az volt, hogy bemutassa azokat a javaslatokat és ajánlásokat, amelyeket a Magyar Mérnöki Kamara dolgozott ki annak érdekében, hogy az EU-s pályázatok és a hozzájuk kapcsolódó közbeszerzések eredményesebbek legyenek, valamint, hogy ezekben a magyar mérnökök és vállalkozásaik versenyképesen tudjanak részt venni, továbbá, hogy az MMK az ajánlásait átadja az új parlamentnek és kormánynak.

Jelen cikk a Mérnök Újság felkérésére készült az előadás témájából, azonban ismeretlen okból nem jelent meg.

A hazai mérnöki tudás piacképessé formálásának eszközei

Az Infoplan előadása

A kis- és közepes vállalkozásoknak különös jelentősége van a hazai gazdaság működtetésében, a munkahelyek megteremtésében, ezért szükséges, hogy sajátos problémáikat a gazdasággal kapcsolatos döntésekben figyelembe vegyék.

Kis- és közepes vállalkozások problémái

A kis- és közepes vállalkozások egyfelől a multinacionális nagyvállalatok és az általuk meghatározott feltételek, másfelől az 1-2 fős mikrovállalkozások között próbálnak fennmaradni. Az általános problémák, az ország általános helyzete természetesen itt is jelentkeznek: recesszió, beszűkült piac, ugyanakkor egyre nagyobb közterhek és bürokrácia. A piaci lehetőségek szűkek, az uniós piacokra való bejutás nehéz, a keleti piacok esetén a kapcsolatok hiánya, vagy a fizetőképesség jelenti a problémát. A magyar piacon a kis- és közepes vállalkozások sok esetben a multinacionális vállalatok alvállalkozóiként lehetnek jelen, a lehetőségeik, érdekérvényesítő képességeik korlátozottak. A kis- és közepes vállalkozások, különösen a mérnökirodák jellemző működési területe a hazai piac. Ugyanakkor a hazai vállalkozások sok szempontból hátrányos helyzetben vannak a hazai piacon is.

A mérnökirodák helyzete

A mérnökirodák területén mind a kisvállalkozásokra, mind a mérnökökre vonatkozó problémák egyidejűleg vannak jelen. Igen gyakran ellentmondás van a mérnöki munka által megkövetelt műszaki színvonal és felelősség, másrészről az egyre nehezebb környezetben való fennmaradás között. A sokszor túlszabályozott jogszabályi környezet, a szabványosítás problémái is nehezítik a mérnökök helyzetét. Az előírásoknak való megfelelőség egyre költségesebbé válik, a jogszabályok által a mérnökökre rótt felelősség egyre nagyobb, a feladatok nőnek, ugyanakkor ennek továbbhárítását a piaci helyzet nem teszi lehetővé, az ezzel járó többletköltséget a piac nem ismeri el. A fejlesztés, a műszaki színvonal folyamatos követése, a mérnöki tudás és az eszközpark fejlesztése alap követelmény, szükséges a fennmaradáshoz, amit a piaci helyzet szintén egyre kevésbé tesz lehetővé. Ennek a kiszolgáltatott helyzetnek a csökkentésére a célzott támogatások lehetőségét kellene növelni..

Fejlesztési, támogatási lehetőségek

A magyar mérnökirodák részvételének ösztönzésére lenne szükség államilag támogatott, de külföldi befektetők által megvalósított nagyberuházások megvalósításában. A határon túli munkavállalás segítése egy másik lehetőség, ehhez kormányzati támogatás, a kapcsolatrendszerek fejlesztése lenne indokolt. A mérnökirodák szempontjából fontos a szerzői jogok védelme, a műszaki alkotásokhoz kapcsolódó sajátságos helyzetek kezelése. Kezelni kellene a piaci logika és a szerzői jogok közötti ellentmondásokat, amelyek gyakran megjelennek például egy már meglévő létesítmény bővítéséhez kapcsolódó mérnöki szolgáltatások esetén. Nagyon fontos az innováció, a hazai fejlesztések jelenleginél nagyobb támogatása, ebben a tekintetben a hazai kis- és közepes vállalkozásokban igen nagy kihasználatlan potenciál van.

A finanszírozási lehetőségek fejlesztése a sok esetben tőkehiányos vállalkozásoknál szintén nagyon fontos. Néhány lehetőség a teljesség igénye nélkül: az adózási szabályok egyszerűsítése, a bürokrácia csökkentése, az adók mértékének csökkentése, az életszerűtlen szabályok ésszerűsítése. A beruházások ösztönzése tekintetében a kisvállalkozások méreteihez igazodó fejlesztések támogatása is szükséges lenne a multinacionális cégek támogatása mellett. A munkahely teremtés, megőrzés támogatása terén a kisléptékű, de összességében mégis igen jelentős, néhány fős eseteket is figyelembe kellene venni. Az állami, illetve uniós pályázatokban arányaiban nagyobb támogatás lenne célszerű a kis- és közepes vállalkozások részére. A hitellehetőségek, hitelfeltételek javítása, az állami garanciavállalás egyes sajátos esetekben, illetve a tervezői felelősségbiztosítás feltételeinek javítása is ebbe a körbe sorolható. A likviditási problémákon javíthat a számlafizetési határidők szabályozása, a hatósági eljárások egyszerűsítése, gyorsítása is.

Sajátos problémák a villamos energia iparágban

A recesszió sajnos továbbra is tart. A gazdaság állapota minden esetben tükröződik a villamos energia iparágban. A helyzet javításának érdekében szükséges lenne az elavult berendezések tervszerű felújítására, karbantartására a jelenleginél nagyobb figyelmet fordítani. Ezeket a beruházásokat ösztönözni kellene a vonatkozó szabályozás segítségével, hiszen ebben a témában a magyar KKV-k részvétele magától értetődő a helyismeretből, tapasztalatból adódóan. Nagyon fontos a szabványosítás kérdése is a villamos energia iparban, különösen a biztonságtechnikai szabványok felülvizsgálata, az új uniós szabványok lefordítása. Ezekben szükséges az állami szerepvállalás, és a piaci szereplők ösztönzése is.

A cikk letölthető MS Word formátumban is.

Az előadás Power Point bemutató formájában:

Vasúttervezés

Az Infoplan Kft. előadásai a Vasúti Erősáramú Alapítvány (Vaserő) konferenciáin

Az előadás		Megnyitás
dátuma	címe	Power point	Egyéb
2013	DC vontatási rendszerek	ppsx
2015	Áramátalakítók irányítástechnikai rendszerei	ppsx
2017	Az M3 rekonstrukció tervezési kérdései	ppsx
2019	Az M3 felújítás alagúti kábelezési munkái	ppsx
2022	Az M3 áramellátási rendszere a rekonstrukció alatt	ppsx	youtube
2024	M3 hosszabbítás és más fejlesztések	ppsx	youtube